Dorawyna vagyok, egy elvarázsolt, szentimentális íróféle, aki egy-szerre úgy két-három párhuzamos fantáziavilágban él, de még keresi a helyét a valódiban. Ez a blog egy emlékkapszulának készült, már ré-gen is az volt, ide blogoltam 18 évesen, és tíz év elmúltával ked-vem támadt hasonló stílusban folytatni. Remélem, később is visz-szanézhetem majd, hogy legalább mosolyogjak rajta egyet. Addig pedig kiírom magamból a gon-dolataimat, cikkezek, és nyomon követem, hogy állok a nagyobb írói terveimmel, amelyeket az életem egy nagy és kellemetlen for-dulópontja óta pihentetek. Ez az én nagy visszatérésem.
   
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Köszönöm! Ez a "műfaj" akkor született meg számomra, mikor megírtam a versírás közbeni aranyköpéseimet pár hete, ha emlékszel :D Ezek heves kísérleteim arra, hogy valami nagyon hatásosat írjak vagy mondjak, és általában fájdalmasak lesznek. Sajnos mellon, a labirintus bezárt, úgyhogy mivel megnyitottad a blogot újra, ahhoz ne hasonlítsd :DD Mint megtudtad, én is csak egy kétségbeesett pillanatomban hozakodtam elő a Margitsziget témájával, szóval még gondolkodom egy reális válaszon, ami a te blogodat illeti. De valami nagyon rojál cuccot kell keresnünk, mert a Himring-feelinget érzem rajta.
Ugye? Már egy hete csak a metróra gondolok...